Gazdagok és szegények

A nehéz élet egy nap alatt a sorsukká válhat. Nem kell hozzá más, csak egy kis kényszerű szabadidő, ami által megszűnünk kötődni valamihez, aminek eddig eladtuk erőnket, türelmünket némi anyagi érdekből, ami önbizalmat és hamis biztonságérzetet nyújtott. E szabadsággal rendelkezők nem sok idő múltán kis egerekké válnak, melyek a fölöttük köröző sasoktól remélnek boldogulást, holott tudják, ez szinte lehetetlen.
Az ilyenforma lét felülírja a büszkeséget, az önbecsülést, és mindazt a sok nemes érzést, mely a szívet még ifjúkorban oly büszkén dagasztja.
A nehéz élet, a becsapott emberek élete. Ők eddig számtalan értékben hittek, melyeket maguk körül tapasztaltak és továbbvittek az önálló életbe. Hittek a becsületességben, a tisztességben, a tudásban, az őszinteségben, és még sok-sok mindenben, melyek gazdaggá tették őket, és most e gazdagság - részben - a szegénységük okozója.
Annál nehezebb szegényen élni, minél gazdagabb az ember. Számukra a sasok gazdagsága annál elviselhetetlenebb, minél szegényebb lélek lakik benne. Ez pedig sajnos egyre gyakoribb, mert ki tudja miért, de ez az ellentét valahogy összetartozik.